|
2023-09-10 12:28:24, vasárnap
|
| |
| |
Idézetek Müller Pétertől
" Azt azért tudd, hogy nők nélkül, mi férfiak hajléktalanok vagyunk. Ritkán beszélünk erről.
Egy ideje megtanultunk egyedül, nő nélkül élni, de ilyenkor csak lakásunk van, nem otthonunk. Külföldön mindaddig idegennek érezzük magunkat, míg egy nő lelke és teste be nem fogad minket.
Egy szerelem feledteti veled a hazátlanságot. Amíg tart, nem érzed, hogy idegenben élsz, de még ott is ritkán sikerül olyat megszeretni, aki nem magyar.
Ha már nem bírod a magányt, hazajössz párt keresni.
A földi élet ugyanis a nők birodalma. Ők hozzák le a lelkeket a láthatatlan világból, ők adnak testet nekik, s szülik meg erre a halandó életre. A férfi azért bújik a nőbe, mert otthont keres benne. Nélkületek fázunk. Megszoktuk, de fázunk. A "mi országunk" nem egészen ebből a világból való.
Próbálunk itt gyökeret verni valahogy, meglenni egyedül, álmok és rögeszmék után rohanunk, s mint katonák vagy szerzetesek hozzá tudunk szokni a férfiközösségekhez, de azért ez nem igazi Élet.
Egy férfiben, ha megszólal a Férfi, vonítani kezd, mint egy elűzött kutya: "Fogadj be! Fogadj be engem magadba, a lelkedbe, a szívedbe, a meleg öledbe, otthonodba! Nélküled idegennek érzem magam itt a földön. Nincs lakcímkártyám, országom, hátországom. Nincs hová hazamenni." Szállodákban érezzük ezt az otthontalanságot. Van hol ülni, aludni, enni is - csak nem vagyunk otthon.
Ez nem csupán a szexus hiánya. Ez lelki hiány. Jó lenne valaki. Különben félek, szorongok, fázom. Nem tartozom senkihez és hozzám sem tartozik senki. Anyátlan vagyok nő nélkül. Semmi se köt ide. Elmenni pedig nem merek, nem tudok - mert hová?
Nincs szomorúbb, mint egy magányos öregember, aki jobban egyedül van, mint egy idős asszony.
Ezt azért mondom, hogy tudd, mi lakik egy párkapcsolatra alkalmatlan, önző, magának való férfilélek mélyén."
Müller Péter
" Az ANYA a legmagasabb rang!
Emberemlékezet óta már csakis az anyák tartják össze ezt a recsegve-ropogva omladozó világot. Nem látjuk, mert halkan, észrevétlenül, természetesen teszik.
Sokszor ravaszul és okosan, néha kétségbeesetten és magányosan. (...) Mivel a sors a szó valódi értelmében "küldetést" is jelent, az anyák sorsa jelenleg nem kisebb feladat, mint az ember megmentése.
Az anyák munkája láthatatlan, észrevehetetlen.
Olyan, mint a Nap sugárzása : jó hogy van, de különösebben nem vagyunk hálásak érte. Persze hogy van,. Természetes. Ez a dolga.
És senkinek sem jut eszébe -mert a Nap szüntelenül, némán és elismerést nem várva teszi a dolgát-, hogy nélküle az élet megsemmisülne. "
Müller Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Müller Péter |
|
|
|
Címkék: otthontalanságot, kétségbeesetten, észrevehetetlen, párkapcsolatra, emberemlékezet, megsemmisülne, észrevétlenül, hazátlanságot, természetesen, hajléktalanok, lakcímkártyám, különösebben, szállodákban, megtanultunk, megszeretni, szerzetesek, legmagasabb, alkalmatlan, láthatatlan, természetes, hátországom, szüntelenül, értelmében, otthonodba, magányosan, megszoktuk, férfilélek, megmentése, nélkületek, elismerést, próbálunk, országunk, idegenben, öregember, idegennek, szomorúbb, ideje megtanultunk, szerelem feledteti, földi élet, láthatatlan világból, halandó életre, férfi azért, világból való, elűzött kutya, meleg öledbe, szexus hiánya, magányos öregember, idős asszony, párkapcsolatra alkalmatlan, legmagasabb rang, anyák tartják, recsegve-ropogva omladozó, Idézetek Müller Pétertől, Müller Péter,
|
|
Offline
